Kissé hatásvadász címmel felruházott cikkemben pár gondolatot szeretnék megosztani egy az utóbbi években megfigyelhető tendenciáról: mióta Steven Moffat 2010-ben átvette a sorozat irányítását, egyre több az úgynevezett “meta” a sorozatban, illetve gyakran omlik le a negyedik fal is az epizódokban.
A cikk az eredeti Doctor Who Hungaryn jelent meg,
Mi is az a meta?
A görög meta- előtag jelentése: előtt, fölött, kívül. Eredetileg az olyan tudományok kapcsán használták, melyeknél a vizsgálat eszköze és a vizsgálat tárgya egybeesik. Pl.: A nyelvészet a nyelvet vizsgálja a nyelv segítségével, így szükségszerű megkülönböztetni tárgynyelvet (a nyelv a valóságban) és metanyelvet (a nyelvet vizsgáló nyelv). A művészetekben ennek analógiájára metának hívják azt, amikor egy mű saját magára reflektál, félig-meddig kilépve a saját fiktív univerzumából. Egy több mint 50 éves sorozatnál szükség van az állandó önreflexióra, kikacsintásokra, és véleményem szerint Steven Moffat ezt mesterien űzi. Az alábbiakban főleg az ő munkáiból fogok csemegézni, de pár klasszikus rész is előkerül.
Oszd meg másokkal is!