Az új Doctor Who sorozatról részenként
3.8 Human nature (Emberbőrben)
3.9 The Family of Blood (A Vércsalád)
John Smith valamikor 1880 körül született és Nottinghamben nevelkedett. 1913-ban történelmet tanított egy fiúiskolában, ahova magával vitte családja egykori szolgálóját Marthat. Itt ismerkedett meg Joan Redfern-nel, akivel egymásba szerettek, összeházasodtak, gyerekeik, unokáik születtek, megöregedtek, majd John Smith meghalt. Ebből az életből John Smith kevesebb mint három hónapot töltött el élve, az ezt megelőző és a későbbi időszakban egyszerűen csak nem létezett. Ilyen amikor egy Idő Úr emberi formát öltve úgy elrejtőzik, hogy még ő maga sem tudja kicsoda valójában. Egy élet, amiről a Doctor még csak nem is álmodhatott. De miről álmodik a Doctor, amikor ő is csak egy ember?
Egy biztos, Martha Jones nem arról álmodott, hogy ezen a helyen és ebben az időben kelljen hitelesen alakítania a fekete szolgálólány szerepét, de nem sok idejük volt válogatni amikor üldözőbe vették őket. Szerencsére a Doctor hagyott magáról használati útmutatót, amiben szinte minden lehetőséget figyelembe vett, kivéve azt az egyet, hogy szerelmes lesz.
Eredetileg az útmutató harmadik pontjában a Doctor figyelmezteti Marthat, hogy utálja a körtét (eközben John Smith épp körtét eszik), de kihagyták mert féltek, hogy rossz hatással lenne a gyerekek étkezési szokásaira.
A Vércsalád
Előlük menekül és bujkál a Doctor, akitől a család örök életet remél. Az ő élettartalmuk ugyanis rövid akár a szitakötőké, ha nem szerzik meg amiért jöttek, három hónapnál tovább nem maradhatnak életben. Zöld színű, gáznemű lények, akik elvehetik az emberek testét, és mivel valóban amolyan klasszikus családnak mondják magukat, mindenki a szerepének megfelelő áldozatot választ. Így lesz apa, anya, fiú és lány gyerek, akik között ebben a formájukban is fennáll a telepatikus kapcsolat, és akik megpróbálnak feltűnésmentesen beépülni az emberek közé. Azért annyi gyanús lehet bennük, hogy szagról azonosítanak be másokat és hogy nem név szerint szólítják egymást hanem “én anyám”, “én húgom” kifejezéseket használnak. Mindamellett látszólag, már így ránézésre is nagyon kedves családnak gondolhatnánk őket, bár az ismerősöknek lehet egy idő után feltűnne, hogy ezek az emberek azelőtt nem is voltak egymásnak rokonai.
Bár a testek eredeti tulajdonosai teljesen elvesznek, marad egy kevés háttéranyag a tudatukból, hogy a megszokott helyeket, ismerős arcokat beazonosíthassák az új felhasználók. Az emberek szokásait mégsem képesek elég gyorsan elsajátítani ahhoz, hogy az arra érzékenyekben vagy tapasztaltabb utazókban ne keltsenek gyanút. Ilyenkor nem titkolják tovább kilétüket, előkerülnek a porlasztó fegyverek és az úgynevezett molekuláris végtagmozgatással létrehozott szalmabáb hadsereg.
Hol van a Doctor?
Egy zsebórában, vagy inkább egy zsebórának álcázott szerkezetben került tárolásra minden ami a Doctor volt az emberi léte előtt, és ebből most az Idő Úr képességeit szeretné megszerezni a Vércsalád. Az óra azonban egy Tim nevű fiúhoz került, aki enyhe telepatikus képességekkel rendelkezik és akit egyébként Thomas Sangster alakít.
Thomas Sangster
Aki színész, zenész, és a Paul McCartney szerepért megtanult bal kézzel is gitározni, ekkora már olyan nagy filmekben játszott mint az Igazából szerelem vagy a Nanny McPhee, és még a Phineas és Ferb-ben is adhatta a hangját Ferb-höz, ebben az epizódban mint Tim Latimer kinyitja az órát, és elmeséli kicsoda a Doctor:
“Ő a tűz és a jég. És a harag. Olyan mint az éjszaka, és a vihar a nap szívében. Ősi és örökkévaló. Az idő középpontjában fénylik, látja hogyan változik az univerzum. És rendkívüli.”
A zsebóra
Persze nem egy egyszerű zsebóráról van szó, kell hozzá egy Kaméleon áramkörrel működő sisak, ami átírja a Doctor sejtfelépítését – jelen esetben emberire – a TARDIS pedig létrehozza az új személy teljes életrajzát. Minden ami a Doctor, bekerül az órába, ami az emberek számára azért nem lesz észrevehető, mert észlelés-szűrő van rajta. Kívülről egy közönséges zsebórától annyiban különbözik, hogy gallifrey-i írással díszítették. Az észlelés-szűrő egyébként nagyban hasonlít a Dougles Adams féle MVP-pajzshoz, aminek működési elve részletes leírásra kerül Az élet, a világmindenség meg minden című regényében. Ezeknek lényegét a hozzáértők így szokták meghatározni: az ember szeme látja, hogy ott van, de az agya nem hajlandó tudomásul venni. Olyan lehet mint az a távolsági busz, ami elhaladni látszik a háttérben, miközben az első világháborúra gyakorolnak a gyerekek.
Végül Tim megtarthatja az órát, aminek nagy hasznát veszi majd a nem olyan távoli jövőben egy lövészárokban. Ezzel azonban nincs vége a zsebórák idejének a sorozatban, hiszen mesteri tervek vannak előkészületben.
Oszd meg másokkal is!