Az új sorozatról részenként
7.11 The Crimson Horror (Bíbor horror)
Az ezernyolcszázas évek végén még nem csak egyszerű hiedelem volt az ortográfia elve, hanem kriminalisztikai eszközként is alkalmazták gyilkossági ügyekben, ugyanis elég elterjedt nézet volt akkoriban, hogy a szem retinája megőrzi azt a képet, amit az ember közvetlenül a halála előtt látott.
Hogy ennek tudományos alapot adjon, egy német fiziológus nyuszikákat fejezett le oly módon, hogy végig egy rácsos ablak felé fordította őket, majd a haláluk után addig próbálgatta a felszeletelt szemgolyóikon a különféle vegyszereket, ameddig a retinán nem voltak kivehetőek a rácsvonalak.
Valóban van egy rodoszpirin (látóbíbor) nevű anyag a retinánkon, ami a beérkező fotont nyeli el a fényből, és emiatt kivehető lenne néhány alakzat, ahogy a fényképek negatívján is látni lehet a formákat, ehhez azonban jó erős vegyszereknek kellene érnie közben szemünket.
Madame Vastra, Jenny és Strax, már régóta nyomoztak különös módon eltűnt személyek után, most azonban egy olyan embert találtak aki úgy halt meg, hogy bíbor színű méreganyagba mártották, és az utolsó arc amit látott, a Doctoré volt.
Sweetvill
A tökéletes kisváros tökéletes lakosok számára, ahova bekerülni is nehéz, de kikerülni sem biztos, hogy sikerül élve. Mivel a nyomok egyenesen ide vezetnek, a trióból valakinek be kell épülnie a Sweetvill-be vágyó szép és okos emberek közé…
Strax természetesen önként jelentkezik erre a küldetésre, ennek ellenére (érthetetlen okból) Jenny látogat el a gyűlésre, ahol egy kedves idős hölgy tartja a toborzót az új lakosok számára. A közelgő apokalipszis csapásaitól szeretné megóvni az arra érdemeseket (ez minden évszázad vége felé bevált módszernek látszik), és ehhez aláveti őket egy kettős kimenetelű próbatételnek.
Van itt azonban valaki, aki a harmadik lehetőséget erősíti, mert csak majdnem halt bele a bíborszínű méreganyagban történő megmártózásba, viszont nehezen mozog és nem tud beszélni miatta. A nem is annyira kedves idős hölgy egyetlen lánya titokban megtartotta magának ezt a példányt, és elnevezte az ő szörnyének, akit bezárva tart és rendszeresen látogat, mert az anyján kívül nem is lenne más társasága.
A Mrs Gillyflower-t és Ada-t alakító színészek a való életben szintén anya-lánya párost alkotnak, direkt rájuk írták ezt a szerepet. Létezik a Sweetvill nevű modellfalu is, egy gyapjúkészítő alapította, akinek a szintén Ada nevű lánya is létezett, még egy utcát is elneveztek róla.
Jenny megtalálja a Doctort, a Doctror Clarat, és végül Mr Sweet is előkerült, aki egészen addig csak csendestársként volt a rettenetesen gonosz idős hölgy mellett, pontosabban szimbiózisban együtt élve vele.
Vörös pióca
A dinoszauruszok korában még apró parazitaként ismert faj, ami megfertőzve a vizeket halálos veszedelmet jelentett a szilúrokra. A folyóinkba juttatott szennyeződéseken erősödött és fejlődött Mr Sweet, ez a nagyra nőtt pióca, aki most azt tervezi, hogy méreganyagát az atmoszférába juttatva kipusztítja az embereket, kivéve azokat a kiválasztottakat, akiket Sweetvill-ben tartogatnak az új világ benépesítésére.
Tökéletes terv a tökéletes emberek számára, akik között Adának nincs helye. Az anyja ugyanis őt használta kísérleti alanynak, hogy kifejleszthesse magának a méreg ellenszerét, aminek következtében Ada megvakult, és az arcán is hegek maradtak a sérülésektől. Az anya-lánya kapcsolat itt elég nagy fordulatot vesz, mindenki fenyegetően emelgeti ami éppen kéznél van, ki a csavarhúzóját, ki a széket, de végül sikerül megakadályozni a rakétakilövést. A Doctor elviszi Mr Sweet-et a jura korba, Ada pedig új életet kezd egy szép régi világban, amit még csak most fog megismerni.